2. óra – Tükrözés mozgatással
A gyerekek másolópapírral, mi írásvetítőn dolgozunk. A tükrözendő ábrát a füzetbe rajzolják ( pl. egy egyszerű nyuszi – egyik füle konyuljon) a tengellyel együtt. A tankönyvben is vannak igen jó ábrák, a tengellyel együtt, ezeket is használhatjuk (Tk. 32./1., Fgy. 142./86.)
A tanár az írásvetítőn két fóliával dolgozik, könnyíti ezek megkülönböztetését, ha az egyik színes. (Iratgyűjtőket szoktam használni, a halványabb színek ideálisak). Azt a fóliát, mely a füzetet képviseli ragasszuk le celluxszal, vagy gyurmaragasztóval. A gyerekeknek mondjuk el, hogy a füzetüket, illetve könyvüket a színtelen fólia képviseli, míg a színes fólia az ő másolópapírjuknak felel meg.
Most jön a lényeg: Minden utasítást a gyerekektől várunk és pontosan hajtunk végre kihasználva minden kiskaput, amit hagynak! Kb. 10 percnyi „kekeckedés” és persze szórakozás árán eljutunk a következőkig:
Az eredeti tengelyen rögzítsünk egy pontot, és úgy fordítsuk át a lapot, hogy a tengely is, a kijelölt pont is fedésbe kerüljön.
Most rajzoljuk rá a megfordított lapra az eredeti ábrát. És íme, a másolópapíron ott az eredeti és a tükörkép, mindkettőt egyszerre látjuk, mégis megkülönböztethetők, mert a papír két különböző oldalára kerültek.
Az ilyen párbeszédek segítik, hogy a definíció minden szavához valóban tapadjon jelentés, azaz, hogy a gyerekek a tömören megfogalmazott definíciót megértsék és megjegyezzék.