Példa a „tanári ügyetlenkedésre” – nálam ez kb. így zajlik:
Rajzolok az írásvetítő fóliára egy aszimmetrikus ábrát – általában nyuszit, melynek egyik füle lekonyult, valamint egy tengelyt, melyre majd tükrözünk (később fontos lesz, hogy e tengely ne legyen párhuzamos a vetített kép széleivel – „ferde” legyen), s hasonlót rajzolnak a gyerekek is füzetükbe. (Ez lesz az eredeti ábra, ezért a vetítőn jó rögzíteni pl. gyurmaragasztóval)
Most a gyerekek másolópapírra, én pedig egy másik fóliára átmásoljuk az egész ábrát.
Kezdődjék a „móka”!
Utasításokat várok a gyerekektől, mit tegyek a fóliával, hogy megjelenjen rajta a nyuszi képe is.
|
Tessék megfordítani a fóliát! |
Forgatom, de nem emelem ki síkjából, csak pont körüli forgatásokat végzek |
|
Nem úgy, át kell fordítani, mint mikor lapozzuk a füzetet! |
Átfordítom, és tetszőlegesen leteszem a nyuszit, persze nem a tükrös helyzetbe. |
|
Úgy kell igazítani, hogy csak egy egyenest lássunk, a két tengely takarja el egymást |
Egymásra teszem a két tengelyt, de elcsúsztatva |
|
Nem jó! Feljebb! Lejjebb! Még! Stb. |
Minden utasítást követek, de sehogy sem tudom eltalálni a megfelelő helyét a nyuszinak. Mindig úgy csúsztatom, hogy még jól láthatóan ne legyen tükörkép, - mint a lábnyomok. |
|
Az orrok legyenek egyvonalban! |
Két pont (orr) mindig egy egyenesen van |
|
De egy magasságban legyenek! |
Most jó, hogy ferde a tengely, „egy magasságba helyezem a padlóhoz képest, és persze nem jó! |
|
Kezdik elveszíteni a türelmüket: Persze, direkt rossz helyre tetszik csúsztatni! |
Naná! Mert nem értem hova csúsztassam, hogy neked jó legyen! |
|
Úgy kell megfordítani a lapot, hogy a tengely NE MOZDULJON EL! |
Aha, értem, de ezt hogyan érhetném el? |
|
Jelöljünk ki a tengelyen egy pontot, és amikor megfordítjuk a lapot úgy tegyük a tengelyeket egymásra, hogy a pontok is egymáson legyenek |
Most
megfogtatok! Ez az! |