Ahogyan azt az
animáció is mutatja, forgassuk el az APC△-et az A
pont körül 60°-kal. Így az APC△ átkerül az AP’C’△
helyzetébe. A forgatás távolságtartása miatt az APP’△
egyenlő szárú, a szárszöge pedig PAP’∢ a forgatás
szögével egyenlő, azaz 60°. Ebből
következik, hogy az APP’△ szabályos,
tehát AP=PP’.
Szintén a távolságtartás miatt CP=C’P’,
ezért a P pont
csúcsoktól vett távolságösszegére AP+BP+CP
= BP+PP’+P’C’.
Így a BPP’C’ töröttvonal hossza az ABC△
P pontjának az A, B
és C csúcsoktól való
távolságának összege.
Tudjuk
azonban, hogy a C’ pont helyzete a P
helyzetétől teljesen
független, ezért a BPP’C’ töröttvonal hosszának
minimális értéke
megegyezik a C’B szakasz hosszával, ugyanis két
pont egyenesvonalú
összeköttetése mindig a legrövidebb, ezt mutatja az animáció is. Ebből
adódik,
hogy a PA+PB+PC
összeg minimuma éppen a C’B szakasz
hosszával egyenlő, ez a minimum pedig úgy érhető el, ha a P
és P’
pontok illeszkednek a C’B szakaszra. Legyen P
pont minimális
helyzete P0, amelynek
helyzete pontosan meg van határozva,
mert az AP0C’∢ 60°-os. Így
az AP0C’∢
mellékszöge, azaz AP0B∢ 120°-os. A
szerkesztésből az is látszik, hogy
egyetlen ilyen minimumtulajdonságú pont van, tehát ha A
pont helyett B
vagy C pontból indulunk ki, a szerkesztés
ugyanahhoz a P0
ponthoz vezet. Ebből az alábbi következtetésre juthatunk. Ez a P0
pont tehát olyan pont, amelyikből a háromszög
mindegyik oldala 120°-os
szög alatt látszik, valamint egy hegyesszögű háromszögnek a csúcsoktól
vett
távolságösszege ebben a pontban minimális. Az ilyen tulajdonságú pontot
a
háromszög izogonális vagy Fermat-féle pontjának nevezzük.
|