Informatikai és Hírközlési Minisztérium Oktatási Minisztérium Apache Php Mysql Fazekas Mihály Gyakorlóiskola
  Bejelentkezás
Üdvözöljük a Matematika portálon!  
Ellenőrző jegyek

Ellenőrző jegyek

Hraskó András és Salát Máté gyűjtése

Vasúti kocsik
Az egységes nemzetközi kocsiszám-rendszer felépítése
(tizenkét-jegyű pályaszám)

Egy példa:

A tizenkétjegyű pályaszám felépítése:

1., 2. számjegy: forgalmi csererendszer (egyezményi közlekedtethetőség) kódszámai. Személykocsiknál 50-79 van, azt jelzi, hogy hol és hogyan közlekedhet a kocsi.

Néhány példa: 50: belföldi forgalmi (klímaberendezéssel vagy anélkül);
51: rögzített nyomtávolságú nemzetközi forgalomra alkalmas, klímaberendezés nélkül;
52: különböző nyomtávolságú (1435/1524mm), nem légkondicionált (ilyenek a Magyarországon közlekedő orosz és ukrán kocsik)
61: rögzített nyomtávolságú, klímaberendezéssel;
00-49 és 80-89: teherkocsi.
90-99: vontatójárművek (mozdonyok, motorkocsik)

3. és 4. számjegy: a tulajdonos vagy a beállító vasút kódszámai.

Néhány példa:
43: Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt.
44: Budapesti Helyiérdekű Vasutak, illetve UIC tagságának megszűnése miatt kódszámát 2000-től a Szerb Köztársaság Vasútjai (ŽRS Željeznice Republike Srpske) kapták meg;
53: Román Vasutak
54: Cseh Vasút
55: Magyar Államvasutak
56: Szlovák Köztársaság Vasutai: a szlovák vasutak szervezete a vasútreform során két külön gazdasági társaságba szerveződött, az eredeti ŽSR (Železnice Slovenskej Republiky) nevet a közművi társaság örökölte, a kereskedő vasúttársaság (a járművek tulajdonosa) a Vasúttársaság Rt. (Železniená spoloenost' a. s. (ŽSSK)) lett.
80: Német Vasút
81: Osztrák Szövetségi Vasutak

Az 5-11. jegyekben személy és teherkocsik számozási rendszere kissé eltér egymástól

Személykocsik:

5., 6. számjegy: az üzemi jellemzők kódszámai. Ezen belül az 5. számjegy jelentése:
0: magánkocsi
1: vasúttulajdonú 1. osztályú személykocsi
2. vasúttulajdonú 2. osztályú személykocsi
3. vasúttulajdonú 1. és 2. osztályú személykocsi
4. vasúttulajdonú 1. vagy 1. és 2. osztályú fekvőhelyes kocsi
5. vasúttulajdonú 2. osztályú fekvőhelyes kocsi
6. fenntartva
7. vasúttulajdonú hálókocsi
8-9. vasúttulajdonú különleges személy- és poggyászkocsi (idetartoznak az étkező és az autószállító kocsik is)

A 6. számjegy a fülkék, illetve az ülőhelyek számát, illetve egyéb jellemzőket ad meg (például emeletes kocsi)

7., 8. számjegy: a műszaki jellemzők kódszámai. A 7. számjegy megadja a kocsi megengedett legnagyobb sebességét:
0, 1, 2: legfeljebb 120 km/h
3, 4, 5, 6: 121-140 km/h
7-8: 141-160 km/h
9: > 160 km/h
A 7. és 8. számjegy együtt adja meg a kocsi energiaellátás-rendszerét ( a kocsi fűtéséhez milyen áram kell)

Az 1-8 számjegyekkel lehet megkülönböztetni a különböző kocsi-típusokat.

9., 10., 11. számjegy: a sorozaton belüli sorszám. E három számjeggyel sorszámozzák az azonos típusú kocsikat 000-tól 999-ig. (Néha ennek is lehet jelentése, például 100-tóla kicsit más típusú kocsi)

Teherkocsik:

5., 6., 7. számjegy az üzemi jellemzők kódszámai. Ezen belül az 5. számjegy jelentései:
0. nyitható tetejű kocsi
1. normál építésű fedett kocsi
2. különleges építésű fedett kocsi
3. normál építésű pőrekocsi
4. különleges építésű pőrekocsi
5. normál építésű nyitott kocsi
6. különleges építésű nyitott kocsi
7. tartálykocsi
8. hűtőkocsi
9. különleges építésű kocsi

A többi számjegy egyéb információkat tartalmaz (például kialakítás, terhelési határ, rakodási hossz).

8., 9., 10., 11. számjegy: a sorozaton belüli sorszám. Mivel egyfajta teherkocsiból általában több van, mint személykocsiból, ezért van erre a célra itt 4 számjegy.

A teherkocsiknál a szám felírása:
21 RIV
55 MÁV
500 6 158-8 E

12. számjegy az önellenőrző szám. Célja a pályaszám felírás helyességének ellenőrzése.

Ezt az előző 11 jegyből számítják ki a következőképpen: a páratlan helyen álló számokat 2-vel szorozzák, a páros helyen állókat 1-gyel, és mindegyik szorzatban veszik a számjegyek összegét; majd az így kapott 11 számot összeadják, végül a 12. jegyet úgy választják meg, hogy az előbbi összeghez hozzáadva 10-zel osztható számot kapjanak. Pld, ha az 51553930016 tizenegy-jegyűszámból indulunk ki:

a 11 jegyű szám: 5 1 5 5 3 9 3 0 0 1 6
szorzó: 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
szorzat 10 1 10 5 6 9 6 0 0 1 12
a jegyek összege: 1 1 1 5 6 9 6 0 0 1 3

akkor az összeg: 1+1+1+5+6+9+6+0+0+1+3= 33, tehát az utolsó, 12. jegy a 7 lesz. A vasúti kocsi 12 jegyű száma: 515539300167.

Összeállította: Horváth Márton diák

Forrás (ahol mindezeknek részletesebben is utána lehet nézni): Csiba József: Vasúti kocsik számozása, jelei és feliratai, Budapest MÁV, 1995.

Szabó Csaba kiegészítései:
Az ellenőrzőszám kiszámítására szolgáló algoritmust az UIC 913 jelzetű döntvény tartalmazza, melynek a számításra vonatkozó rendelkezései (IV. és V. fejezet)  az egyes járműtipusok egységes megjelölését szabályozó döntvények (UIC 438-1; -2; -3) mellékletét is képezik.
Lásd még:
http://mercurio.iet.unipi.it/misc/uicnum.html
http://home6.inet.tele.dk/pobox36/uic438/u438.htm

ISBN

A könyvek ISBN kódja 10 jegyű. Az első kilenc jel egy-egy számjegy, ezek az országot, azon belül a kiadót, illetve a köny­vet azonosítják; ezen belül nincs rögzítve, hogy e három jellemző melyike hány helyen tárolódik; nagyobb országok, nagyobb kiadók rövidebb, kisebb országok, kisebb kiadók hosszabb karaktersort kapnak; de összesen mindig 9 jegyből áll ez a három rész. A tizedik jegy meghatározására az alábbi egymással ekvivalens feltételek bármelyike alkalmazható.

x10 ≡ 2ˇx9 + 3ˇx8 + 4ˇx7 + 5ˇx6 + 6ˇx5 + 7ˇx4 + 8ˇx3 + 9ˇx2 + 10ˇx1 (mod 11);
x10≡ 1ˇx1 + 2ˇx2 + 3ˇx3 + 4ˇx4 + 5ˇx5 + 6ˇx6 + 7ˇx7 + 8ˇx8 + 9ˇx9 (mod 11);
0 ≡ 1ˇx10 + 2ˇx9 + 3ˇx8 + 4ˇx7 + 5ˇx6 + 6ˇx5 + 7ˇx4 + 8ˇx3 + 9ˇx2 + 10ˇx1 (mod 11);
0 ≡ 1ˇx1 + 2ˇx2 + 3ˇx3 + 4ˇx4 + 5ˇx5 + 6ˇx6 + 7ˇx7 + 8ˇx8 + 9ˇx9 + 10ˇx10 (mod 11).

Bookland

A könyvek 13 jegyű vonalkód-számának (Bookland) első három jegye 978 (ez az általánosabb vonalkód-számban a "könyv" azonosítója); a következő 9 jegy az ISBN szám első 9 jegye. Az utolsó, ellenőrző jegyet úgy kell megállapítani, hogy teljesüljön az

x1+3x2+x3+3x4+x5+3x6+x7+3x8+x9+3x10+x11+3x12+x13 ≡ 0 (mod 10)
összefüggés.

Az adózó polgár adóazonosító jelének képzési szabályai

1. Az adóazonosító jel tízjegyű szám.
2. Az adóazonosító számot az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy konstans 8-as szám, mely az adóalany magánszemély voltára utal,
b) a 2-6. számjegyek a személy születési időpontja és az 1867. január 1. között eltelt napok száma,
c) a 7-9. számjegyek az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgáló véletlenszerűen képzett sorszám,
d) a 10. számjegy az 1-9. számjegyek felhasználásával matematikai módszerekkel képzett ellenőrzőszám.
3. Az adóazonosító jel 10. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett 9 számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.)
Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka a 10. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem adható ki, ha a 11-gyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

Forrás: CD jogtár, 1. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

A Társadalombiztosítási Azonosító Jel képzési szabálya

A TAJ szám egy kilenc számjegyből álló szám, amelyben az első nyolc számjegy egy folyamatosan kiadott egyszerű sorszám, amely mindig az előző, utoljára kiadott sorszámból egy hozzáadásával keletkezik. A kilencedik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi:
A TAJ szám első nyolc számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel szorozzuk, és a szorzatokat összeadjuk. Az összeget tízzel elosztva a maradékot tekintjük a kilencedik, azaz CDV kódnak.

Forrás: CD jogtár, 2. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

Az 1997. január 1. előtt született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai

1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy a polgár állampolgárságát, születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

  1900. január 1. után született 1900. január 1. előtt született
  férfi férfi
magyar 1 2 3 4
nem magyar 5 6 7 8

b) a 2-7. számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrzőszám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el a személyi azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, a 2. számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatokat össze kell adni és az összeget tizeneggyel osztani. Az osztás maradéka a 11. számjeggyel lesz egyenlő. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.
4. Az 1996. december 31-e után képzett személyi azonosító az állampolgárságra utaló adatot nem tartalmaz, azaz a jelzett időpont után képzett személyi azonosító 1. számjegye csak 1, 2, 3 vagy 4 lehet a 2000 előtt született polgárok esetében.
5. A hontalan polgárt - a hontalan, Magyarországon született gyermeke kivételével - a nem magyar állampolgárságnak megfelelő személyi azonosítóval kell ellátni.

Forrás: CD jogtár, 3. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

Az 1996. december 31-e után született polgár személyi azonosítójának képzési szabályai

1. A személyi azonosító tizenegy jegyű szám.
2. A személyi azonosítót az alábbiak szerint kell képezni:
a) az 1. számjegy az állampolgár születésének évszázadát és nemét jelöli a következők szerint:

1997. január 1. és 1999. december 31-e között született 1999. december 31-e után született
férfi férfi
1 2 3 4

b) a 2-7. számjegyek a polgár születési évének utolsó két számjegyét, a születés hónapját és napját tartalmazzák;
c) a 8-10. számjegyek az azonos napon születettek születési sorszáma;
d) a 11. számjegy az 1-10. számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel képzett ellenőrzőszám.
3. A személyi azonosító 11. számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. a)-c) pontok szerint képzett számjegy mindegyikét meg kell szorozni egy számmal, mégpedig a 10. helyen állót eggyel, a 9. helyen állót kettővel és így tovább. A szorzatokat össze kell adni, és az összeget tizeneggyel elosztani. A 2. c) pont szerinti születési sorszám nem osztható ki, ha a tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

Forrás: CD jogtár, 3. számú melléklet az 1996. évi XX. törvényhez

A BANKSZÁMLÁK

A pénzforgalmi és a lakossági bankszámla

3. § (1) Pénzforgalmi bankszámlának minősül a pénzforgalomról, a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről szóló 232/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, illetőleg az R. 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megnyitott bankszámla.
(2) Ha a bankszámlaszerződésben nincs kifejezett utalás arra, hogy a bankszámlát pénzforgalmi bankszámlaként nyitották meg, a bankszámlát lakossági bankszámlának kell tekinteni. Lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízást - hacsak a kötelezett ahhoz felhatalmazó levélben hozzá nem járult - kizárólag a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) alapján, végrehajtási eljárás keretében lehet benyújtani. (Az R. alapján megnyitott pénzforgalmi bankszámla és a lakossági bankszámla a továbbiakban együttesen: bankszámla.)

A bankszámla jelölése és a nemzetközi bankszámlaszám

4. § (1) A bankszámlát a belföldi pénzforgalomban elsődlegesen a pénzforgalmi jelzőszám és a bankszámla elnevezése azonosítja. A pénzforgalmi jelzőszám 16 (2x8) vagy 24 (3x8) numerikus karaktert tartalmazó számsor, amelyet az alábbi szabályoknak megfelelően kell kialakítani:
a) Az első nyolc karakterből (irányítókód) az első három számjegy a számlavezető hitelintézetet, a következő négy számjegy (fiókazonosító) pedig a hitelintézet fiókját vagy számlavezető helyét jelöli. A nyolcadik számjegy ellenőrzőszám.
b) A 9-16. karakter vagy a 9-24. karakter a bankszámla tulajdonosának azonosító száma (ügyfélazonosító). 16 karakter hosszúságú számsor esetében a 16. számjegy, 24 karakter hosszúságú számsor esetében a 24. számjegy ellenőrzőszám. A 24 karakter hosszúságú pénzforgalmi jelzőszám 16. számjegye értelemszerűen szabadon felhasználható.
(2) A pénzforgalmi jelzőszám első három számjegyét (a hitelintézet azonosító kódja) a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) határozza meg, és vezeti azok nyilvántartását.
(3) Az ellenőrzőszámok az előttük álló számjegyek ellenőrzésére szolgálnak. Képzésüket a következő algoritmus szerint kell elvégezni: külön az 1-7., valamint külön a 9-15. vagy 9-23. számjegyeket helyértékük csökkenő sorrendjében meg kell szorozni a "9,7,3,1,...9,7,3,1" számokkal, a szorzatokat összeadjuk, és az eredmény egyes helyértékén lévő számot kivonjuk 10-ből. A különbség az ellenőrzőszám. (Ha a különbség "10", az ellenőrzőszám értéke "0".)
(4) A hitelintézet a pénzforgalmi jelzőszám kialakítását és belső tartalmát a fenti szabályok figyelembevételével szabadon határozza meg.
(5) A nemzetközi bankszámlaszám (International Bank Account Number, a továbbiakban: IBAN) 28 alfanumerikus karaktert tartalmazó számsor, amely nemzetközi fizetések esetében a bankszámlák jelölésére szolgálhat. A nemzetközi bankszámlaszámot az alábbi szabályok alkalmazásával kell kialakítani:
a) az első két karakter Magyarország ISO 3166 szabvány szerinti országkódja: HU;
b) a 3-4. karakter az ellenőrzőszám;
c) az 5-28. karakteren a belföldi pénzforgalmi jelzőszám (16 karakter hosszúságú pénzforgalmi jelzőszám esetében az IBAN képzésekor az utolsó 8 karaktert nullával kell feltölteni).
(6) A nemzetközi bankszámlaszám 3-4. pozícióiban szereplő ellenőrzőszám képzésének algoritmusát az Európai Banki Szabványügyi Bizottság (European Committee for Banking Standards (ECBS) IBAN képzésére vonatkozó szabványa tartalmazza: "IBAN: International Bank Account Number (EBS204 V3-February 2001)".
(7) A hitelintézet a nemzetközi bankszámlaszám kialakítását és belső tartalmát a fenti szabályok figyelembevételével szabadon határozza meg.

Forrás: CD jogtár.

A postai ajánlott levelek azonosítója (ragszám)

Ragszám generáló program: http://www.postaktiv.hu/szoftver/rg/.

A ragszám felépítése: RL 1234 123 456 789 5
Az első két betű jelöli, hogy:

RL - belföldi ajánlott;
EL - belföldi értéklevél;
RR - külföldi ajánlott.

Első 4 számjegy (1234) a felvevő posta irányítószáma. Az ezután következő 3×3 számjegy a sorszámot jelöli, ami egyesével növekszik. Az utolsó számjegy az ellenőrző kód amit úgy kell kiszámolni, hogy minden páratlan helyen lévő számjegyet szorzunk 3-mal, összegezzük, majd ehhez hozzáadjuk a páros helyen lévő számjegyeket. Majd az az így kapott szám egyes helyiértékén lévő szám lesz az ellenőrző kód. Tehát a példából kiindulva (123 456 789):

1· 3+3·3+5·3+7·3+9·3= 3 + 9 + 15 + 21 + 27 = 75, 2+4+6+8 = 20 és 75+20=95,

tehát az eredmény: 5.

Forrás: Jánosik László közlése.

Kiemelt támogatónk 2006-ban:
Tigra Computer
Támogatóink 2003-ban:
Oktatási Minisztérium
Powered by:
Apache + Php + Mysql
Kapcsolat
hraskoa@fazekas.hu
Copyright © 2004-2010 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium. Served by pingvin.